When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Tízezer méhet láttak el nyomkövető szenzorokkal egy globális kutatási programban

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait.

 

Tízezer méhet láttak el nyomkövető szenzorokkal egy globális kutatási programban

    Az 5,4 milligramm súlyú mikroérzékelőket a rovarok hátára helyezték. A chipekben lévő elem vibrációval termel energiát, a kicsiny chip rögzíti, mennyi időt tölt távol a kaptártól és mekkora távolságokat repül a háziméh. A kaptárakban helyezték el a fél bankkártya nagyságú vevőberendezést, amelyek rögzítik a kapott adatokat.
    A szenzorok rögzítik a rovarirtószerek hatását a méhekre, a lég- és vízszennyezettséget, de feljegyzik azt is, mit fogyasztott a rovar és milyen időjárás uralkodik a térségében.
    A nemzetközi kutatási programban részt vevő ausztrál kutatók egy felnőtt hátára vett hátizsákhoz hasonlítják a nyomkövető szenzorokat, amelyek súlya egyharmada annak, amit egy méh elbír. Az átlagos hátizsákkal ellentétben azonban ez a teher a háziméh életének végéig a hátán marad. A technológiát Tasmániában fejlesztette ki az elmúlt két évben az ausztráliai tudományos és ipari kutatási szervezet, a CSIRO, amely részt vesz a méhek egészségi állapotát feltérképező nemzetközi kutatási programban.
    Világszerte vészesen csökken a méhpopuláció nagysága, 2014 nyarán például a méhcsaládok 40 százaléka pusztult el az Egyesült Államokban, amiért a szakemberek a rovarirtó szerek használatát, a rovart megtámadó betegségeket és élőhelyük zsugorodását okolják.
    Ez veszélybe sodorja a beporzásra váró termést - hangoztatta Paulo de Souza, a CSIRO tudományos vezetője. "A világ egyes részein egy egészséges méhcsalád óramű pontossággal dolgozik egyik nap, ám a következő napon minden egyes méh elpusztul és nincs elképzelésünk arról, hogy miért" - mondta de Souza professzor a BBC-nek.
    "Ez ma már oly gyakori, hogy a szindrómát kolóniaösszeomlás-rendellenességnek hívjuk, ám egy egyedül dolgozó kutató képtelen megoldani ezt a rejtélyt" - tette hozzá.
    A professzor hozzátette azt is, hogy "a szenzorokkal ellátott háziméhek ugyan nem lesznek képesek  a szokásos mennyiségű virágport begyűjteni, de a módszerrel sokat fogunk megtudni róluk".
    A Varroa atka számtalan méhcsaládot pusztított el az elmúlt évtizedben. Az ausztráliai háziméheket egyelőre nem támadta meg, ezért Ausztrália ideális helyzetben van a globális kutatási erőfeszítések koordinálásához. A kutatási adatokat jövőre fogják megosztani a világ tudományos közösségével.
     http://www.bbc.com/news/world-australia-34048495

MTI

 

Ez érdekelni fogja