When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Egyre rosszabb a helyzet az óceánokban

Negyvenkilenc százalékkal csökkentek a tengeri élőlények populációi 1970 és 2012 között, így mára világméretű problémává vált, hogy az élelmiszer-biztonsági szempontból fontos halállomány is jelentősen megcsappant, derült ki a WWF jelentéséből. Néhány halfaj világállománya majdnem 75 százalékkal esett vissza, ez a folyamat a legsúlyosabb mértékben a fejlődő országokban élőket érinti.

Egyre rosszabb a helyzet az óceánokban

Az elmúlt négy évtizedben a tengeri emlősök, madarak, hüllők és halak egyedszáma átlagosan a felére csökkent, erre hívta fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) Élő bolygó címet viselő jelentésének tengerek egészségéről szóló, rendkívüli kiadása. A friss világméretű felmérésből az is kiderült, az egyre apadó számú halpopulációk mellett a halfajok létezéséhez fontos, és az emberek számára is értékes korallzátonyok, mangroveerdők és hínárasok kiterjedése is folyamatosan zsugorodik.

A kutatás 1234 faj 5829 populációját vizsgálta, majdnem a dupláját a korábbi vizsgálatokban szereplő mennyiségnek. Az adatok szerint a legnagyobb léptékű populációcsökkenés a kereskedelmi és megélhetési halászat – és így a globális élelmiszer-ellátás – számára létfontosságú halfajokat érinti. A jelentés a kereskedelmi halállományokat ért jelentős veszteség mellett beszámol a leggyakrabban fogyasztott halak – köztük a tonhal, illetve a makréla – 74 százalékos eltűnéséről.

2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről

Habár az óceánok túlhasználata jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a biodiverzitásra (biológiai sokféleségre), a vizsgálat szerint az éghajlatváltozás is sokkal nagyobb változást idéz elő az óceánokban, mint eddig bármi más az elmúlt több millió évben. Az emelkedő hőmérséklet és a szén-dioxid-kibocsátás által okozott savasodás súlyosbítja a túlhalászás és a többi fenyegetés (élőhelyek pusztulása, szennyezések) negatív hatásait. A jelentés arra is figyelmeztet, az éghajlatváltozás miatt 2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről. Ez azért súlyos probléma, mert a tengeri állatfajok több mint 25 százaléka él korallzátonyokban, továbbá az ott élő, vizsgált halfajok 34 százalékos csökkenést mutattak már 1979 és 2010 között, illetve ezek a zátonyok körülbelül 850 millió ember számára bírnak valamilyen gazdasági, társadalmi vagy kulturális jelentőséggel. Eltűnésük tehát hatalmas veszteség lenne.

„Ezt a jelentést sürgős jelleggel tettük közzé, hogy a lehető legaktuálisabb képet mutassuk az óceánok állapotáról” – nyilatkozta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi igazgatója. Mint mondta, egyetlen emberöltő alatt az emberi tevékenység súlyosan károsította az óceánokat azzal, hogy sokkal gyorsabban és nagyobb ütemben folyik a halászat annál, mint ahogy a halak szaporodni tudnának, miközben ívóhelyeiket is tönkreteszik. – Jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a jövő generációi is élettel teli óceánokkal találkozhassanak – szögezte le.

Lambertini kifejtette, az egyre nagyobb méreteket öltő, kizsákmányoló halászat idővel könnyen megfoszthatja az embereket egy alapvető élelmiszer- és bevételi forrástól. A túlhalászat, a tengeri élőhelyek elpusztítása és az éghajlatváltozás az egész emberiséget érintő következményekkel jár. Ezek leginkább azokat a szegény közösségeket sújtják, amelyeknek elsődleges megélhetési forrása a tenger.

Még nem megállíthatatlan

Azonban ez még nem egy megállíthatatlan folyamat; az óceán megújuló erőforrás, képes ellátni a következő generációkat, ha hatékonyan kezelik a fennálló problémákat. A WWF jelentésében a szerzők kifejtették azt is, milyen módszerekkel tudják a kormányok, a vállalatok és a közösségek megvédeni az élő óceánokat. „A legfontosabb intézkedések közé tartozik a természetes tengeri élőhelyek megóvása és »újjáépítése«, a felelősségteljes fogyasztás és a fenntarthatóság előtérbe helyezése” – írták.

Érdemes megjegyezni, hogy a világalap tájékoztatása szerint még ebben a hónapban az ENSZ égisze alatt nemzetközi megállapodás születhet az úgynevezett 2030-as fenntartható fejlődési menetrendről, amelyben első helyen szerepel a szegénység csökkentése és az élelmiszer-biztonság növelése. Ennek közvetlen hatásai vannak az óceánok állapotára is.

A szervezet úgy véli, létfontosságú, hogy az említett fejlesztési célok megvalósítása és a menetrend politikai és pénzügyi lebonyolítása során kiemelten vegyék figyelembe az élőhelyek pusztulását, a túlhalászást, az illegális halászatot és a tengerszennyezést, mielőtt túl késő lenne.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 09. 23.

mno.hu

Ez érdekelni fogja