When you browse on this site, cookies collect data to enhance your experience and personalize the content and advertising you see.
Visit our Privacy Policy to learn more. By continuing to use the site, you agree to this use of cookies and data.

Húsvéti nagyhét: eredete és szokások

A húsvéti ünnepkör egyik állomása a nagyhét.

Húsvéti nagyhét: eredete és szokások

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. Virágvasárnapnak nevezzük a húsvét előtti vasárnapot, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Általános szokás a katolikus egyháznál a barkaszentelés, amit aztán kiosztanak a hívek között. A megszentelt barkának rontásűző, gyógyító hatást tulajdonítanak. Gyakran leszúrják a földbe, hogy elűzze a kártékony férgeket.

Húsvét

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, azt tartják, hogy a harangok Rómába mennek, ott gyászolják Krisztust. A templomokban ilyenkor a harangszót kerepelővel helyettesítik, így űzték el a gonoszt.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, általában magas rangú egyházi személyek mosták meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás a nagycsütörtöki virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott elárultatása előtt. Egyes helyeken ezt a napot zöld csütörtöknek nevezték és csak zöld növényekből (sóska, spenót) készítettek ételt, a bő termés reményében.

Hasonló bejegyzés: Húsvéti szimbólumok és szokások

Húsvét

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztény egyházban ez a mély gyász és bűnbánat napja. Ezen a napon sokan szigorú böjtöt tartanak. A templomokban némák a harangok, az oltárokat is letakarják.

A paraszti életben a nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek. Nem volt szabad földműveléssel, kapcsolatos munkát végezni, kenyeret sütni (mert kővé válik), nem mostak, nem fontak. A víznek mágikus erőt tulajdonítottak, nagypénteken napkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett megmosakodni, ami megvédett a betegségektől.

Nagyszombaton véget ért a böjt. Újra megszólaltak a harangok. Legjelentősebb esemény a gyertya (vagyis a tűz) megszentelése. A tűz gyújtása a remény szimbóluma is.

Húsvét

Húsvét vasárnapján pedig a kereszténység a legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli, részletesebben: A Húsvét története

Ez érdekelni fogja